Visszérműtét és sport
Hosszú időn át figyelmen kívül hagytam (bár a láttam, pl. a fotón) a visszereim jelenlétét, részben azért, mert azt gondoltam, hogy ez inkább esztétikai probléma, részben pedig azért, mert féltem a műtéttől és attól, hogy ki kell hagynom az edzéseket és a munkát. Azonban az évek során a helyzet fokozatosan változott. Egyre többször éreztem nehézséget a lábamban, és a masszázsok során kifejezetten érzékenyek voltak ezek a területek. Bár megszoktam a mindennapos nehézségérzést, mégis elérkezett az idő, hogy lépjek az ügyben.Egy ultrahangos vizsgálat gyorsan tisztázta, hogy a probléma nem csupán esztétikai jellegű. Az érsebész orvosom a lézeres műtétet javasolta, és megnyugtatott, hogy a beavatkozás gyors, fájdalommentes, és a gyógyulási idő rendkívül rövid. Ez döntő érv volt számomra, így lefoglaltam az első elérhető időpontot.A műtét reggelén még futottam egy hosszabbat – így akartam minimalizálni az edzések kiesését. Maga a beavatkozás helyi érzéstelenítéssel, körülbelül fél óra alatt lezajlott, és 15 perc pihenés után már mehettem is haza, kompressziós harisnyával. Maga a beavatkozás szinte fájdalommentes volt.Felépülés és edzések:A műtét délutánján már sétáltam egyet – ez egyébként a gyógyulás szempontjából is fontos. Az első két nap futás helyett bicikliztem és sétáltam. Bár fájdalmat nem éreztem, a műtét utáni kimerültség azért érezhető volt. Két nap futásmentesség után kezdtem el újra kocogni, könnyed tempóban. Az első néhány alkalommal enyhe fájdalmat éreztem, de ez hamar elmúlt. Nyolc nappal a beavatkozás után már 35 kilométert futottam sík terepen, fájdalom nélkül.Az erősítő edzéseimet is folytattam két nappal a műtét után, bár a szökdeléses gyakorlatokat az első héten még kihagytam. Az első hét nagyon pozitív volt, bár munka közben az állás miatt a lábam gyakran fájt, és időnként le kellett ülnöm.A második héten már teljes értékű edzéseket végeztem, beleértve a futóiskolát és a résztávos edzéseket is. Az elmúlt hétvégén a Vulkán Túra is gond nélkül ment, amit egy kétórás koncerten való ugrálás követett. Így gyakorlatilag gyógyultnak nyilvánítottam magamat, és a háromhetes kontrollon ezt az orvosom is megerősítette.