Tuti nem fog menni. Vagy mégis?
A kedvenc edzéseim azok, amikről azt gondolom, hogy na nekem ez tuti nem fog menni. Megkapom a tervet és onnantól készülök arra a "lehetetlen" edzésre. Végig gondolom, berakom az edzést a Garminomba, kigondolom, mikor fér bele a napba aztán izgatottan várom.
Olyan, mint egy verseny, de tényleg csak magammal kell küzdeni. Megcsinálni 100%-osan. Jobban izgulok, mint egy-egy verseny előtt.
A tegnapi edzés ilyen volt. Szerencsére volt segítségem, aki diktálta szép egyenletesen az... iramot. Minden egyes résztávot egyre jobban élveztem.
A végén pedig kiderült, hogy mégsem volt "lehetetlen" az edzés.
Hasonló lebegős-küzdős edzéseket kívánok mára mindenkinek, én most indulok egy szép hosszúra!
Köszönöm a segítséget Kolonics Tamás!