Szurkolás
Úgy látszik, ez a hétvége a szurkolásról szólt. Péntek reggeltől szombat estig a Spartathlont izgultam végig a laptomom előtt, vasárnap pedig a Budapest Maratonon voltam Gyurival és Mangóval. (A képen az utóbbival vagyok. :-)
Jó volt látni, hogy milyen sokan futnak, és függetlenül attól, hogy gyors vagy lassú valaki, idős vagy fiatal, ugyanaz látszik rajta: küzdelem a 42 kilométerrel, majd a semmi máshoz nem hasonlítható érzés a célban: megcsináltam!
Olivér fiam másodszor futott maratont, és a négy órás iramfutókat megszégyenítő módon 4:00:00-t futott, megjavítva előző idejét és sok tapasztalatot szerezve - tekintettel a melegre forduló időre. Nagyon büszke vagyok rá!
Gratulálok minden célbaérkezőnek, jó volt látni Titeket!