Spartathlon emlék
Négy hét múlva ismét Spartathlon. Rengeteg felejthetetlen emlékem van a versenyről, de azt, amit tegnap osztott meg egy görög ismerősöm (Marios Fournaris) , szinte már el is felejtettem - az első Spartathlonomon történt, még 2010-ben. Mivel görögül írta, nem másolom ide az eredeti szöveget, hanem csak az automatikus fordítását - az esetleges hibákkal együtt - olyan aranyos így :-)
"2010-ben az akkor 63 éves francia Marc Heurtault második Spartathlonján mindössze 12 kilométerre volt a céltól. A túlerőltetéstől balra fordult, és alig érintkezett a környezettel. Az úton voltak, a bal oldalon sziklák, a másik oldalon pedig autók. A magyar Lubics Szilvia kényelmesen futott a cél felé, amikor találkozott Marcival. Megállt, megragadta a jobb kezénél és tíz kilométeren át "egyenesítette", hogy ne érje baleset. Szilvia körülbelül egy órát veszített a célból, de megnyerte a SPARTATHLETIA címet.
Mindketten abban az évben végeztek. Marc 2011-ben ismét végzett a Spartathlonon.
A kedves Szilvia arannyal írta fel a nevét a Sparta Marble-ra azzal, hogy 2011-ben, 2013-ban és 2014-ben az első női helyezést, 2012-ben, 2015-ben harmadik, 2017-ben 22. lett.
30 nappal az idei verseny rajtja előtt, kedves futótársak, álljatok a rajthoz, mint a spártaiak."
A történethez hozzátartozik, hogy szegény Marc eléggé megviselt állapotban volt, annyira balra dőlt, hogy attól féltem, egy óvatlan pillanatban vagy az árokban köt ki, vagy az autók közé esik - nem mertem elengedni, pedig én sem voltam túl fitt...