Pezsgőtabletta

Nemrég megkérdezte tőlem valaki, hogy miért szeretek futni. Olyasvalaki, aki nem elégedett meg egy kétmondatos válasszal, hanem tényleg jobban végig kellett gondoljam a dolgot. Elmondani valakinek, hogy mi is az az érzés, amit a futás ad, miért futok lassan 20 éve. Olyan valakinek, aki időnként kocog, de ez nem fontos az életében annyira, mint nekem. Végül ezt mondtam neki: " A legjobb az az érzés, amikor úgy érzem magam, akár egy pezsgőtabletta. Elindulok egy darabban, aztán lassan beleolvadok a világba. Végül egészen eltűnök benne. Ez csodálatos." Ő azt kérdezte: mi kell ehhez? "Kell hozzá elég erő, hogy élvezni tudd és semmi elvárás. Csak futni, simán, nyomás nélkül."

Ma indulásnál elindítottam az órám, és nem néztem többet rá. Nem érdekeltek a számok. Csak futottam. Nem kezdtem rögtön pezsegni, de egyszer csak elindult. Sütött a nap, a Kis-Balatonban rengeteg kis hattyú úszkált, vadkacsák röppentek fel néha a közelemben, a tóparton horgászok integettek mosolyogva, az országúton több bringás is szurkolt, virágoztak már sok helyen a cseresznyefák és az aranyeső. Igazi flow volt. Azt gondolom, ha ma látott valaki futni, biztos ki fogja próbálni. :-)