Gondoltam pár napon át megosztok veletek néhány információt a "Moab 240"-ről, hátha érdekel benneteket, hová is készülök. Konkrétan Moabba, hisz erről a utah-i városról van elnevezve ez a 240 mérföldes, (azaz kb. 386 kilométeres) nonstop terepultra.
A versenyre Gyurival fogok kiutazni, de a Moabon mást jelent segítővel menni, mint jellemzően a futóversenyeken. Erről mesélnék nektek.
A 240 mérföld alatt mindössze öt alkalommal találkozhatok majd Gyurival. Jelenlegi kalkulációim szerint az első találkozástól eltekintve - ami 27 kilométernél lesz -, durván 13 - 18 óra fog eltelni egy-egy találkozó között. Terveim szerint ilyenkor át fogok öltözni tiszta, száraz ruhába, Gyuri le tudja kezelni a kidörzsölődéseimet vagy a vízhólyagokat, és el tudja mondani, mi vár rám a következő szakaszon. Igaz, felkészültem ezekből, de nem biztos, hogy az ottani állapotomban elő tudom halászni ezeket az infókat az agyam rejtett zugaiból.
Nagyon örülök, hogy ott lesz időnként, lelkileg biztos nagyon sokat fog számítani, hogy várhatom a felbukkanását bő fél naponta. Az, hogy mikor fogok aludni, elég kiszámíthatatlan, de ideális lenne ezen találkozások alkalmával. Néhány frissítőpontra tervezek előre küldeni pár dolgot: frissítést, ruhát, cipőt stb. Tíz olyan pont lesz, ahol lesz erre lehetőség, de valószínűleg csak a verseny második felében élek majd vele. Összesen egyébként a közel 400 kilométer alatt 16 frissítőállomás lesz, így elég sok dolgot kell magunkkal vinni. Például minimum 3 liter folyadékot. Mivel a kötelező felszerelések listája sem rövid, várhatóan körülbelül 8 kilós csomagom lesz, amit részben a hátamon viszek majd egy 12 literes zsákban, és lesz egy nagy övtáskám is amibe szintén elfér 1-1,5 liter folyadék.
A frissítőállomásokon nem a tipikus futóversenyeken megszokott választék van, bár lesz zselé, izo, ilyesmi, de szendvicsek, tortilla, palacsinta, rántotta, bacon, hamburger a fő menü. Szóval akár egy jó hosszú gasztrotúraként is fel lehet fogni az egészet.
A versenyen egyébként engedélyezett iramfutó kísérő a 110. kilométer után. Ez nagy segítség, amivel a mezőny nagy része él is. Én egyedül fogok futni, esetleg ha meg tudjuk oldani a logisztikát, Gyuri az utolsó két szakaszra (összesen 60 kilométerre) elképzelhető, hogy beszáll.
Pénteken szállunk repülőre, de a bőröndömet már tegnap este elővettem, és szép lassan teli fogom pakolni a napokban, nehogy kimaradjon valami. A hétvégi dupla ügyelet után ma szerencsére nem kellett dolgoznom, így sokat haladtam az elméleti felkészüléssel, felszerelés rendezgetésével - és még egy jó kis futás is belefért a kutyákkal az erdőben.
