A siker jobbára azon múlik, hogy akkor is kitartsunk, amikor mások már feladták.
Tegnap a Szőlőskör 50 km-es versenye előtt azt mondtam, hogy akkor leszek elégedett a hétvégével, ha ma is tudok futni egy szintesebb 50 kilométert. Jelentem, megtörtént! A Moab240 miatt még két hétig nem sok pihenő fér az edzéstervembe. A tegnapi verseny előtt sem volt erre mód, többek között ez is volt az oka, hogy nem az országos bajnoki futamon indultam. Az OB előtt biztos pihentem volna, és jobban ki is futottam volna magam, ami miatt a mai napom is kiesett volna a felkészülésből.
Egy ilyen távon - mint az ötvenes - azt hiszem már jól tudom: érzem is, és a pulzusmérőm is mutatja, mi az az intenzitás, amivel megfelelő frissítéssel lassulás nélkül tudok futni, úgy, hogy ne zuhanjak meg a végén.
A tegnapi 50 kilométeren a frissítésem nem volt túl bonyolult: 4 GU zselé, 1,5 liter GU Roctane drink, fél liter felesbe kevert gyümölcslé és kb. fél lier víz a zselékhez. Ami nálam nagyon fontos az az elektrolit kapszula, amiből óránként négyet mindig megeszek.
Hosszabb távokon (12 óra fölött) nálam már bonyolódik a helyzet, kizárólag zselével, porral nem működöm, de rövideken ez nekem bőven elég.
Így maradt energiám mára is, hogy Gyuri majd Detti és Ati váltott társasága mellett fussak egy jót a zalai dombokon.
A következő napokban majd írok a Moab240-ről, mi is ez a verseny, és hogy készülök rá.
Örülök, hogy benéztél! :-)
Jó futást, kellemes mozgást mindenkinek!