Balaton-felvidéki ultra
Fifty Church, avagy 83 kilométer a Balaton-felvidéken. Az elmúlt hetem meglehetősen kemény volt a rendelőben, nagyon vágytam valami feltöltődésre, kikapcsolódásra. Kapóra jött, hogy Baranyai Mátéék futótúraként hirdették meg a "Fifty Church"-öt, így úgymond kirándulós futásként beterveztem magamnak. Láttam, hogy szép időt mondanak, így alig vártam a szombat reggelt, hogy elindulhassak futni. Nem volt segítőm - bár egy barátom felajánlotta, hogy eljön, de inkább egyedül szerettem volna lenni, és szimplán csak élvezni akartam a dolgot. Zsákkal futottam, így tulajdonképpen összesen 3-szor terveztem megállni 20, 40 és 60 kilométernél, ahol 1-1 liter vizet vettem fel a zselékhez és italporhoz. (GU Roctane géleket ettem, és GU Roctane Energy Drinket ittam, + elektrolit kapszulákat szedtem.)
Egy maximum pulzust határoztam meg magamnak a dombtetőkre, de közelébe sem kerültem, csak a verseny második felében. A pálya valami csodálatos volt! A látvány teljesen lenyűgözött, a szőlőhegyek, a kilátás a Balatonra, az ősz színei. Nem is lehet leírni… ezt látni kell! Az emelkedőket imádtam, azt hiszem azok voltak a kedvenc szakaszaim, a lejtőkön pihentem. A flow élménybe kicsit bezavart Tihany, ahol nem volt egyszerű követni a tracket, és kerülgetni a rengeteg embert. Ettől eltekintve talán az első 20 kilométeren voltak körülöttem, azonkívül egyedül futottam.
Füreden felbukkant Poór Peti tanítványom, nagyon jólesett a szurkolása. Nagyon örülök, hogy sikerült teljesen egyenletesen, minimális lassulással lefutnom ezt a gyönyörű pályát. Két óránként nyomtam kört a Garminomon, az első 2 órám 5:22-es ezrekkel ment, a teljes táv átlaga 5:23 lett, pedig nem volt könnyű pálya, 1.500 méter szintemelkedés társult a 83,5 kilométerhez. A győzelem már csak hab volt a tortán.
Bevallom őszintén, egy dolog miatt volt bennem egy adag para a versennyel kapcsolatban: tudtam, hogy ugyanarra fogunk futni Balatonakalinál, ahol a Szőlőskörön elütöttek, és nagyon féltem tőle, hogy bepánikolok, vagy csak egyszerűen nagyon rossz hatással lesz rám. Ahogy közeledtem, egyre jobban dobogott a szívem, de amikor megláttam az úttestre festett, a helyszínelésből visszamaradt jelzéseket, a félelemem egy pillanat alatt váltott át bennem valami hihehetetlen erejű hálává, hogy itt lehetek, futhatok, élvezhetem a napsütést, a szelet, az életet. Ahogy távolodtam, azt hiszem végképp magam mögött hagytam ezt a szörnyű élményt - szóval "érdemes"' volt visszatérnem... A futás után volt masszázs, beszélgetés a barátokkal. Jó kis nap volt. Köszönöm a meghívást, és gratulálok minden résztvevőnek, szerintem mindannyian nagy élménnyel gazdagodtunk!
Köszönet kiemelt támogatómnak, a Szerencsejáték Zrt. -nek.
Köszönet: Cherrisk, GU Energy Hungary, GARMIN.hu, Rudy Project Hungary, Compressport Hungary